sokadalom

Néhány éve rendszeresen járunk a "szomszédba", ami tulajdonképpen a miénk, de mégse...(egyik barátunk szerint van remény).

Október második hétvégéjén tartják a nagyvásárt Körös-Feketetón, most ott jártunk. Szoktunk menni, mert nagyon szeretjük a szépet, az eredetit, a kézművest, a régiséget. Mindenfélét árulnak ott, már a gagyit is de ez így szokott lenni, mert az üzlet az üzlet és pénzből él mindenki. Talán állatvásár is volt valamikor, mi nem találkoztunk állatokkal(a szó szoros értelmében). A Körös völgyében van a kipakolás, ahol kissé kiszélesedik a folyó. Állítólag 4-5 kilométer hosszan terül el, mi még nem tudtuk bejárni. Egyrészt nincs idő rá, másrészt belefáradunk és harmadrészt: van olyan rész, ami nem érdekes...nekünk. Egynapos "túra" ez, amibe 6-7 óra vásárjárás fér bele. Néha veszünk ezt-azt, de nem ez a fontos. A hangulat, az árusok, a termékek. 

Meglepetéssel kezdődött: a "parkoló"-ból nem lehetett közvetlenül a vásárba átmenni. Nem értettük, de aztán kiderült.  Igen, belépőt kellett fizetni. 1 lej nem egy ökör-ára, de mégis... Beléptünk tehát és elkezdődött az örömködés. Volt sok régiség

A kézműves termékek is lenyűgözőek

Végül, de nem utolsó sorban, a "kalotaszegi sor"-nak nevezett népművesség...a szívemhez ez áll a legközelebb. Gyönyörűségesek és sok munka van bennük. Az ár-érték arány nem fedi a valóságot. Sajnos az árús szempontjából, mert a sok munkáját nem tudja értékén adni. Szomorú. Szerencse a vevő szempontjából, mert megfizethető.  

Találtam egy állatot is :-) Részünk volt egy rögtönzött koncerben is: tárogató szóra énekelt egy csikós a kürtöskalácsos mellett.

Ettünk egy jót: , az idő is kellemes volt. 

Ha rajtam múlik minden évben megnézzük ezt a sokadalmat.