
Visszaszívom a szkeptikus hangulatú megjegyzéseimet. Tényleg "csak" pár hasznos-célirányos-segítő mozdulatról van szó. Na, de nagyon nem mindegy, hogy milyenek azok a mozdulatok. Ehhez kell a szakma... és ez valóban szaktudást igényel.
A második foglalkozáson már több gyakorlatot csináltam. Nehezítette a gyógytornász dolgát az a tény, hogy nekem nincsenek fájdalmaim. Ennek a módszernek a fájdalom az "iránymutatója". Azokat a mozdulatokat kell csinálni, amelyek a sérvesedést visszhúzzák de nem okoznak fájdalmat. Ezért van a kevés "gyakorlat" és ahhoz kell a tudás, hogy ki tudja választani a terapeuta a mozdulat-készletéből a megfelelőt.
Már három mozdulat van, ami nekem is használni fog (reményeim szerint), azokat kell ismételgetni naponta - akár 6-8-szor is.
Van még 2 foglalkozás, hajrááá!