Mária út - emberek II.

K. Magyarország legnyugatibb városában lakik. Nagyon szelíd, udvarias és empatikus ember. Közös bennünk, hogy K. is végig ment a Camino-n. Különbség az, hogy ő háromszor. Két lánya és nyolc unokája van. Mélyen hívő, katolikus, aki gyakorolja is a vallását. Mégsem éreztem rajta az a túlzó valamit, amit például Gy.-nál. Nagyon érzékeny lelkű, ami férfiakra ritkán jellemző. Sokat beszélgettünk, ő volt a másik J.-n kívül, akivel megosztottam a gondolataimat. Elválásnál címet, telefonszámot is cseréltünk.

Z. volt az idősebb csoportnak legfiatalabb tagja. Nyugalmazott tűzoltó volt, nagyon fitt, erős alkattal. Az ötvenedik születésnapját ünnepelte ezzel a zarándoklattal. Különlegessége, hogy Máriagyűd-ről indult még április elején. Így összesen két hónapig gyalogolt és 1200-1300 km-t tett meg. Segítőkész, tájékozott társunk volt. Sokat segített a vezetőnknek, néha-néha önjelöltként irányítani is akarta a csoportot. Sajnos nem vette figyelembe a csoport összetételét ezért sokszor eröltetett menetre "kényszerített" minket. Versenyben volt az önérzetével és az előttünk egy nappal haladó másik csapattal. Önkéntelenül? vagy tudatosan? összehasonlítgatott minket. Sokat tudott ő is a gyógynövényekről és az egészséges táplálkozásról-életmódról. 

M. szintén mélyen  katolikus, gyakorló vallásos nő. Vele megértettem  magam, a másik két nővel szemben. Fiatalabb nálam, kissé gyengébb fizikummal, de mély hite átsegítette a fáradtságain. Ő volt, aki legkorábban lefeküdt, mindig alaposan kipihente magát. A zarándoklatunk nagy hiányosságának gondolta, hogy nem jött velünk lelki vezető. Pontosan nem tudom mit is csinált volna az a lelki vezető, de M. szerint sokat segített volna. Talán azokat a beszélgetéseket hiányolta, amelyek során kiüríthettük volna a lelkünket. Vagy egy papra gondolt? Nem kérdeztem meg tőle.