Majális

Hagyományoktól eltérően nem bográcsozással és közös ünnepléssel, a város közösségi terén, töltöttük május elsejét - hanem természetjárással. 

Erdélybe készültünk, de valahogy nem jött össze a csapat. Helyette felmentünk a Bükkbe. Egyik barátunk különböző információs csatornákon megtudta, hogy a Bükkbe van egy olyan terület, ami a városunk nevéhez kötődik. Ezt meg kell nézni! - mondtuk, és elindultunk Répáshutára. Az "angyalok" megszavazhatták nekünk ezt a kiruccanást, mert csodás időt kaptunk tőlük útitársul.

A Balla barlanggal kezdtünk, ami valamiféle ősember barlang. Érdekes módon azonnal emelkedővel melegítettünk be!

Majd egy nagyon kellemes erdei séta következett kisebb-nagyobb emelkedővel, vízmosással tarkítva.

Délben tarisznyából ebédeltünk egy gyönyörű tisztáson, még napozni is tudtunk pár percet (szigorúan az egészséges napfürdő szabályait megtartva).

Szépséges tavaszi virágokat fényképeztem út közben  vérehulló fecskefűt,  tavaszi lednek-et,  közönséges infű-t és  foltos árvacsalánt is. 

A "nevezetes" területet is megtaláltuk - állítólag. Többször kértek segítséget tőlem (pontosabban a telefonomra telepített műholdas turistatérképtől) a túravezetők, hogy jó irányba megyünk-e. Köszönöm Dugó, hogy segítettél ezt a programot feltelepíteni a "ketyerémre" és köszönöm József, hogy segítettél megérteni a működését és segítettél az alkalmazást megtanulnom! Király!! 

Igaz, nem volt túl hosszú a túra (10 km), de a gerincem nagyon jól bírta. Az orvos szerint is túrázni kell, egyenetlen talajon, vékonytalpú cipőben, kicsi súllyal a hátamon. A CT felvétel szerint van gerincsérv, de a fájdalom nem attól volt. Minden esetre vigyázzon rá, gerinctorna - ez volt az orvosi tanács.

Húsvét kirándulás nélkül telt, május-elsejét pedig sikerült a hegyekben tölteni! Szép volt!