kemence

Igen! ez az, aminek látszik. Évek óta vágyom már egy kemencére. Igaz, divat is, de hasznos divat. Persze egy igazi búbos kemence nekünk nagy lenne - legalább is most így gondolom. Kenyeret nem akarok sütni - bár az sem lenne hiába való! Csak egy kis, csinos kemence élt a vágyaimban. 

Egyik ismerősöm gondolt egyet és beíratkozott egy cserépkályha - és kemence építő tanfolyamra. Tanulmányai során kellett "kísérleti" példányokat készítenie, próba képpen. Én arra jártam ... és megláttam a vágyaimban élő "kemencémet".

Ettől kezdve pár hónapon belül már az udvarunkon állt a mozgatható, méretes sütő-alkalmatosság. 

Az idei nyár többszöri kánikulái megakadályoztak abban, hogy kipróbáljuk (kivétel egy pizza-parti), de augusztus végén egy "hűvösebb" napon mégiscsak "beüzemeltük". Reggeltől estig ment a nagyüzem: kenyérlángos, kalács, sült nyúl, malacpecsenye és a végén töltöttkáposzta (ezt már csak benne hagytuk reggelig). A vendégek meg voltak elégedve, hiszen minden fogyott bőségesen, én kevésbé. 

Van még tanulni és tapasztalni való bőven! Jó érzés, ha van mindig örömforrás a környezetemben.