Kéktúra7

Ez volt az utolsó szakaszunk. Sümegtől indultunk és Írottkőig mentünk. 

Sok mindenben eltért ez a túra az eddigiektől. Először is rövidebb lett - 140 km összesen. Így jött ki. Az előzetes szervezés nem volt hatékony, ami a diákok részvételét illeti. De a felnőttek közül is sokan nem tudtak eljönni. A létszám úgy alakult, hogy én is befértem a kocsiba - végre nem vonaton, több átszállással utaztam. Mivel nem volt diák, ezért a feladatom és a felelősségem is lecsökkent a minimumra. Igazi jutalomjáték lett nekem! Egyedül a főzés maradt, de az sem minden nap. Amikor lehetett étteremben ettünk vagy pizzériában. Sokat tudtam túrázni és igazán élveztem ezt a 10 napot. 

1.nap Mihályfán aludtunk egy jól felszerelt tornateremben. Erre a túrára jellemző volt a tornatermi szállás. 

2.nap Szajki tavak - egy szocialista maradványban aludtunk - diáktábor faházban. Ágyon, hálózsákban, a derekam meg volt elégedve! Szokás szerint, amikor elintéztem a szállást és az esti kaját, elindultam a többiekkel szemben, hogy én is gyalogoljak. Elég sokat voltam egyedül az erdőben, bizony féltem!Este, bár nem volt jó idő, volt aki fürdött a tóban. 

3.nap Káld-on, az általános iskola udvarán sátoroztunk. Éjszaka esett egy kis eső, de nem volt vészes. Bográcsoztunk. Út közben többször találkoztunk a Mária út-tal.

4.nap Sárvár. Érdekes, telepített erdőn, a Farkas-erdőn, keresztül vitt az út. A kánikula miatt kellemes túra volt, de az út aszfaltozott volt, nem túl változatos.  A "banya fa" előtt a csapat.  A pecsétek is szépen gyűltek a Kéktúra-füzetekben. Délutánra várnézést terveztünk.  Pizzát vacsoráztunk.