Az elkövetkező napok izgalmasnak ígérkeznek. Elsőként itt van a nyakamon egy - nem egészen önként, de örömmel vállalt - vizsga. Évek óta ismerkedem-szervezem-néhanéha próbákozom a tájékozódási futással. Aktív koromban(tanításban aktív) már sok-sok évvel ezelőtt több évfolyamban az értelmes, ügyes diákokat próbáltam rábeszélni erre az egészséges sportágra. Legfőbb erényei: szabadlevegő, mozgás, gondolkodás, ügyesség, probléma megoldás, döntésképesség, versenyszellem. Mindezt egy versenybizottság vezényli le. A diákok nagyon szerették és mindig nagy élvezettel tárgyalták egymás között a versenyek után, hogy milyen akadályokat kellett leküzdeniük. Párszor a diákolimpiára is sikerült eljutnunk egészen az Országos döntőig. Reményeim szerint maradandó élményeket vittek magukkal a gyerekek. Utóbbi években a megyei döntőt itt D.-én rendeztük, ami valahol elismerése az eddigi szervező munkának. Miközben a gyerekeket lelkesítettem én magam is megszerettem ezt a szabadidős sportot. A megyei tájékozódási futás "atyja" felvetette, hogy a "nyugalmas" éveimben lenne-e kedvem részt venni a versenyek lebonyolításában. Miért ne? - gondoltam. Ehhez versenybírói tanfolyamot kell végezni és le kell vizsgázni. Na, erre a vizsgára készülök és izgulok, hogy sikerüljön.
Közben a hétvégén Székelykeresztúrra megy a család szülinapot köszönteni és látogatni. B. 22 éves ma. Mégis csak 380-390 km utazás van előttünk és már két hónapja nem láttuk másodszülött fiúnkat! Szeretném ha emlékezetesre sikerülne ez a szülinap: sütni-sütni fogok meg kitalálni, hogy mi okozna neki még örömet azon kívül, hogy viszontlátja a családját. Ez is izgalmas!
Ezeken kívül még izgalomban tart az időjárás. Tudvalévő, hogy én haragban vagyok az esővel: nyolv évvel ezelőtt egy tíznapos Kéktúra-portya idején végig áztatott bennünket. A túra-kirándulás számomra akkor élvezetes ha nyugodtan tudunk sétálni, beszélgetni, nézelődni, bográcsozni, táborozni. Mindezt megnehezítette az akkori nógrádi szakaszon az eső-eső-eső. Azóta enyhén szólva nem kedvelem. Most az első-kisérleti konyhakertem miatt izgulok: szegény paradicsom palánták már sötétednek-feketednek-kornydoznak a sok csapadéktól. Velük szemben a paprika palánták - amik talán érzékenyebbek?! - jól viselik ezeket az esős napokat. Bár nyugtával dícsérjük a napot - még hátra van jó néhány esős-szeles nap a meteorológia szerint!
El kell ismerni azonban, hogy az időjárás kegyes volt hozzánk, megvárta hogy hazajöjjünk a Boga-völgyből. Köszönjük a "fenn való"-nak!