
Ha három alkalom hagyománynak számít, akkor nálunk már hagyomány, hogy Húsvét táján - kiszabadulva a tél fogságából - kirándulásokat teszünk. Mi kelet felé szeretünk elindulni, szétnézni, túrázni. Már 100 km távolságban csoda szép tájakat, vidékeket lehet látni. 2010-ben Feketeerdő-re mentünk, egynapos kikapcsolódásra: az idő gyönyörű volt április első napjaiban, egy régi fatemplomot néztünk meg. Jót sétáltunk a kora tavaszi napsütésben.
2011-ben egy elég nagy létszámú társaság gyűlt össze a Boga-völgye kiruccanásra. Ezt már két naposra terveztük mert olyan sok arra a látnivaló. Április második felében indultunk (akkorra esett a tavaszi szünet), az idő káprázatos volt, a társaság jókedvű, a túrák jólesően fárasztóak és rengeteg medvehagymát szedtünk.
2012-ben ismét április elején indultunk a szokásos tavaszi kikapcsolódásra, a Jád-völgye volt a célterület. Szép idővel indult de aztán az ég is beborult, a társaság is megfogyatkozott, egy autó is lerobbant. Mind ettől függetlenül megnéztünk mindent, felmásztunk mindenhova, leereszkedtünk mindenhonnan...amit tervbe vettünk.
Sajnos az idei kirándulás Húsvét táján elmaradt. Nem mintha nem lett volna cél, az időjárás szólt közbe. Már pontosan nem is tudom mióta esik, hol a hó, hol az eső. Szomorú az időjárás de mi nem mondtunk le a hagyományainkról csak most az idő határozza meg az időpontot. A Berettyó-forrást vagy Kalotaszeg környékét nézzük majd meg.
Ezeknek a közösen eltöltött kimozdulásoknak egyik motorja a férjem. Ő találja meg a célterületet, ő tervezi meg a programot (ami minden esetben gyalogtúra, és szinte minden esetben emelkedős) és ő a túravezető is. Ezért ő már egy jogi személy: Pávi-tours. És persze a társaság is nagyon jó. Van egy 30 fős keret, akik valamikor már jöttek velünk (mert nem csak tavasszal, hanem ősszel is szoktunk menni) és aki éppen akkor akar,ráér, van kedve és érdeklődése, az jöhet. Garantáltan jól érezzük magunkat.