
Az elmúlt héten kóstolgattam a "szünidő"-met. Elhatároztam, hogy alaposan, módszeresen végig takarítom a lakást (mit is kezdhet a rászakadt idővel egy háziasszony?). Az aprólékos, nem látványos, "nemszeretem" munkával kezdtem: könyvespolcok lepakolása, portalanítása és átrendezése. Na, itt el is akadtam, mert olyan sok érdekes könyv, cikk, újság akadt a kezembe, hogy még annál is lassabban haladok mint amennyit rászántam.
Újra nézegettem a barátnőimtől kapott gyönyörű albumot: El Camino de Santiago - zarándoklat képekben és gondolatokban. 2007-ben én is végig mentem a francia út 700 km-ét.
Most a könyv olvasgatása közben újra jártam-gondoltam-éreztem a vándorutam egyes szakaszait. Lassan hat év távlatában - mondhatom, hogy nagy hatással volt rám az ÚT. Sok mindent megtudtam magamról, olyat is amit addig nem is sejtettem és bizony volt ami csalódást okozott. Amióta "találkoztam" Tolvaly Ferenc könyvével (az előkészületekkel együtt össz-vissz 7 éve) állandóan jelen van az életemben a Camino.