3-szor a Szigethegység

Már megint kirándultunk. Háromszor is. És mindig az Erdélyi Szigethegységben. Köszönhető ez a késői csodaszép őszi időjárásnak, a kellemes utitársaknak és persze a megunhatatlan hegyeknek. 

1. Ez egy elmaradt baráti Pádis-látogatás volt. Harmicéves barátság fűz minket össze. Régi szokásunk a közös csavargás. Sokat mentünk már gyerekestől, négyesben csak ritkán. Barátaink még nem látták a Pádis fennsíkot, ezért egy napra "átugrottunk" és szétnéztünk a Galbena-szírtről - ahonnan majdnem mindent látni lehet. Megnéztük az Eszkimó jégbarlangot, a Csodavár egyik "udvarát" és fürdettük az arcunkat a napsütésben. Kellemesen elfáradtunk, még jutott idő egy kis zakuszka-vásárlásra is. 

2. Most voltam másodszor a Körös-Feketetói vásárban. Nagy a forgatag, nagy a sokadalom, nagy a választék, sajnos a bóvli és a turi is nagy(sok). Türelmes keresgélés során azért rábukkanhat a vásárló az értékekre is. Szikrázó napsütéses kiruccanás volt és tudtunk vásárfiát is venni. Sajnos elkövettem egy hibát is: imádom, vagyis már csak imádtam a mícset, a vásárban ettem is két darabot, de nagyon sületlen és sótlan volt. Még jó, hogy találkoztunk ismerősökkel és egy korty jó kis pálinka helyreállította a gyomromban az egyensúlyt.

3. Kétszer már elnapoltuk-heteltük ezt a csúcskisérletet. Szerencsénk volt, hogy az időjárás kegyes volt hozzánk és sikeresen felmászhattunk a Szigethegység második legmagasabb pontjára a Vigyázó-ra. Ez Kalotaszeg "szeme", ez a csúcs vigyáz a tájra és a népekre. Ezt a túrát még a szépemlékű barátunkkal terveztük meg de ő már nem tudott a saját lábán feljönni. Ezért mi vittük fel - az emlékét és képformában ŐT is.